A magyar mérnökök máig tartó jó hírnevét a múlt század közepén alkotó elődeik alapozták meg, akik nemcsak szakmailag voltak versenyképesek, hanem már a kiegyezés előtt megkezdték az önszerveződésüket. Így a kiegyezés évében, 1867-ben megszületett a Magyar Mérnök Egyesület, melynek szegedi osztálya 1910-ben alakult meg. 1945-ben a többi köztestülettel együtt a mérnöki kamarát is feloszlatta Szálasi Ferenc. Az új lehetőségre 1989-ig kellett várni a magyar mérnököknek, amikor is megszületett az egyesülési jogról szóló törvény. Rövid idő múlva, március 9-én Budapesten megalakult a Magyar Mérnöki Kamara, mint egyesület. Még az év decemberében létrejött a kamara Csongrád Megyei Csoportja is, amely az országban egyedül tudta megmenteni a nagy állami tervező és építőipari vállalatok széthullása során azok értékes műszaki könyvállományát. 1996. júniusban született meg a tervező és szakértő mérnökökről és építészekről szóló törvény, mely a mérnöki kamarát köztestületté nyilvánította. A Csongrád Megyei Mérnöki Kamara 1996. november 1-jén alakult meg 362 fő tervező és szakértő mérnök részvételével. A létszám azóta megközelíti a hatszázat.

      Az Országgyűlés a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve a környezet alakítása, fejlesztése és védelme szempontjából meghatározó tervező és szakértő mérnökök és építészek tevékenységének jelentőségét elismerve a szakmai és etikai elvek érvényesítéséhez szükséges szakmai önigazgatást támogatva alkotta meg a törvényt, amely a kamara működését, gazdálkodását szabályozza.

      A törvény értelmében kamarai felvételre jogosult, aki magyar állampolgár és nem áll büntetőeljárás, vagy büntető ügyben hozott ítélet, illetőleg foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt. Megfelel a következő szakmai feltételeknek: szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen szerzett oklevél és legalább 2 év mérnöki, illetve építészeti tevékenységben szerzett oklevél és legalább 2 év mérnöki, illetve építészeti tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat, míg ez főiskolai végzettség esetében 5 év szakmai gyakorlatot jelent.

      A tervezői és szakértői mérnöki tevékenység nyilvántartását szakági és szakterületi besorolásokban határozza meg a kamara. A tervezői jogosultságok hét területet - ezen belül tervezői és vezető tervezői kategóriát -, míg a szakértői jogosultságok kilenc területet jelölnek meg a működésre vonatkozóan.

      A Csongrád Megyei Mérnöki Kamara megalakulásától kezdve hiánytalanul ellátja a törvényben előirt olyan köztestületi feladatait, mint a tagfelvétel, mérnökök tervező és vezető tervezői minősítése, szakmai érdekképviseletet biztosít tagjai számára, és önigazgatási formában működik, melynek egyik legfontosabb pillére az etikai Kódex. A Mérnöki Kamara nemcsak tagjainak nyújt széleskörű szolgáltatást, hanem valamennyi egyéni, intézményi, önkormányzati, állami, vállalkozói megrendelőnek, akik a tervező és szakértő mérnökök munkáját igénybe veszik. Ennek megkönnyítésére a Magyar Mérnöki Kamara minden évben névjegyzéket bocsát ki. A Csongrád Megyei Mérnöki Kamara megbecsült tagja a Magyar Mérnöki Kamarának, mint ahogy a Magyar Mérnöki Kamara is a nemzetközi mérnök szervezeteknek.

     A Csongrád megyében született neves mérnökök között találjuk pld. Galamb Józsefet, az évszázad gépkacsijává választott Ford T modell főkonstruktőrét, Hajnal Antalt, a Fiumei kikötő építőjét. Olyan kiváló mérnökök dolgoztak, alkottak Csongrád megyében, mint pld. Lechner Lajos, Szeged árvíz utáni újjá építője és Vedres István, a róla elnevezett középiskola névadója.

      Az egyetemes technikatörténet olyan kiemelkedő alakjainak, mint Vásárhelyi Pál, Déri Miksa, Neumann János, Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, ma is vannak utódai, akik többek között holdjáró kompokat és informatikai rendszereket terveznek. Nem véletlen tehát, hogy 2000. év októberében Budapesten a Magyar Mérnöki Kamara rendezte az Európai Mérnökök Fórumát.

      Csongrád megye önálló mérnöki kamarába tömörült mérnökei napjainkban némi aggodalommal figyelik a megye gazdasági fejlődését. Úgy érzik, hogy ennek sokkal gyorsabb üteműnek kellene lennie és ebben a megye mérnökeinek sokkal nagyobb szerepet kellene kapni.

Medgyesi Pál
CSMMK elnöke